Blog

1. Adóbevallási tervezet

Kinek készít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) automatikusan adóbevallási tervezetet? 

A NAV elkészíti és 2023. március 15-től  KAÜ-azonosítással (ügyfélkapu, e-személyi igazolvány, arcképes azonosítás, telefonos azonosító) elérhetővé teszi a személyijövedelemadó-bevallási tervezetet az elektronikus felületen (WebNYK)

  • a magánszemélyeknek,

  • a mezőgazdasági őstermelőknek,

  • az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek és

  • az egyéni vállalkozóknak.

Ki kérheti az adóbevallási tervezet postázását? 

2023. március 16-ig azok kérhetik a tervezet postázását SMS-ben, levélben, telefonon, személyesen vagy elektronikusan, akik nem rendelkeznek KAÜ azonosítóval és önállóan nem nyújtották be 2022-re vonatkozó bevallásukat.

Milyen adatokat tartalmaz az adóbevallási tervezet? 

Az adóbevallási tervezetet a NAV a magánszemély munkáltatója, kifizetője által megadott adatok alapján készíti el. A tervezet tartalmazza a magánszemély által az adóévben megszerzett

  • szja-köteles jövedelmet és annak adóját,

  • az ekho szerint adózó jövedelmet és annak adóját,

  • az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem adóköteles részét,

  • a szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelmet és a fizetendő szociális hozzájárulási adót.

Mikor kell az adóbevallási tervezetet módosítani, kiegészíteni? 

Ha az adózó

  • mezőgazdasági őstermelő, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott (az adómentességi értékhatár alatt nem kell bevallást benyújtania);

  • áfafizetésre kötelezett magánszemély;

  • egyéni vállalkozó;

  • fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;

  • a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett adóelőleg-nyilatkozatában költség levonását kérte,

  • csereügyletből származó jövedelmet szerzett;

  • az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti bírságot kell fizetnie;

  • nem kifizetőtől származó vagy olyan bevételt szerzett, ami után maga állapítja meg az az adót vagy az adóelőleget;

  • jogosult a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában;

  • jövedelme külföldről származott, vagy külföldön (is) adóztatható;

  • nem belföldi illetőségű magánszemély és nem tett mentességről szóló nyilatkozatot;

  • ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet szerzett, ha a jövedelmet nem vagy nem kizárólag kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató igazolása alapján állapítja meg;

  • az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el a jóváhagyott osztalékadójával szemben;

  • valamely bevétele után az ekho szerinti adózást választotta, és a kifizetőtől az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalta;

  • valamely bevétele után szochoelőleget kell fizetnie;

  • adóját a törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani.

Egységes határidő: 2023. május 22. Eddig van lehetőség az adóbevallási tervezet javítására, kiegészítésére, elfogadására és az 1+1 százalékos rendelkezőnyilatkozat leadására.

2. Magánszemély által elkészített bevallás

Mikor kell önállóan elkészíteni és benyújtani az adóbevallási tervezetet?

Az adózó maga készíti el szja-bevallását, ha az adóévben

  • csak olyan adóköteles bevételt szerzett, amelyről a kifizető nem küld adatot év közben a NAV-nak,

  • a bevételt nem kifizetőtől szerezte,

  • az adóbevallási tervezetét szeretné kiegészíteni vagy módosítani, de nincs ügyfélkapuja.

Milyen nyomtatványon kell elkészíteni a bevallást?  

22SZJA nyomtatványon.

Egységes határidő2023. május 22. Eddig van lehetőség a bevallás benyújtására, az adó megfizetésére és az 1+1 százalékos rendelkezőnyilatkozat leadására.

A tájékoztatás jogszabályi alapja:

  • A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11.-13. §.

  • Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 2. számú melléklet.

A 2022-es év utolsó blogbejegyzésében arra keressük a választ, hogy ingatlanértékesítés esetében a szokásos piaci ár feletti bevétel egyéb jövedelemnek vagy önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít-e? Elszámolás és az adóalap megállapítása szempontjából mindenképp fontos tisztázni.

Vegyünk egy példát:

Egy magánszemély 2022-ben értékesíti a 2021-ben vásárolt lakását, amiért 28,5 millió forintot fizetett. A vevő magánszemély. Az ingatlan piaci értéke 55 millió forint. A vevő hajlandó lenne további 5 millió forintot kifizetni a piaci ár felett, amennyiben a tulajdonjogot egy hónapon belül bejegyzi az ingatlanügyi hatóság.

A kérdés az, hogy adózás szempontjából jól kalkulál-e az eladó, ha az alábbiak szerint állapítja meg az adóalapot és adót?

Eladási ár: 55.000.000 Ft

Piaci érték feletti ár (egyéb jövedelem): 5.000.000 Ft

Szerzési érték: 28.500.000 Ft

Ingatlanértékesítésből származó jövedelem és adója: 26.500.000 Ft*15%=3.975.000 Ft

Egyéb jövedelem adóalapja és adója: 5.000.000*89%=4.450.000 Ft

Személyi jövedelemadó: 4.450.000 Ft*15%=667.500 Ft

Szociális hozzájárulási adó: 4.450.000 Ft*13%=578.500 Ft

Találkoztam olyan állásponttal, ami azt mondja, hogy ha az eladó intézi azt, hogy a vevő tulajdonjogát bejegyezzék 1 hónapon belül, akkor önálló tevékenységből származó bevételnek tekinthető az 5.000.000 forint. Mellyel szemben alkalmazható a 10%-os vagy tételes költségelszámolás.

Viszont van egy másik álláspont, miszerint az 5.000.000 forint összeg egyéb jövedelem lesz, így a piaci érték feletti bevétel 89% tekinthető adóalapnak, mind az személyi jövedelemadó, mind pedig a szociális hozzájárulási adó szempontjából.

Felmerül a kérdés, mitől függ az, hogy egyéb jövedelemről vagy önálló tevékenységből származó jövedelemről beszélünk?

Nézzük a választ:

Amennyiben az ingatlan 2022. évben eladásra kerül és eladási ára 55.000.000 Ft, vételára pedig 2021. évben 28.500.000 Ft volt, akkor az ingatlan átruházásából származó jövedelem 26.500.000 Ft, a személyi jövedelemadó pedig 3.975.000 Ft.

Az Szja törvény 61. § (2) bekezdése szerint az ingatlanértékesítésből származó bevételnek nem része a kapott ellenértékből az egyéb jövedelemnek minősülő, az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó összeg.

A példa szerinti esetben az 5.000.000 Ft a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény Szja tv. 28. §-a szerinti egyéb jövedelemnek tekintendő.

Az összevont adóalapba tartozó, egyéb jövedelmet 15%-os mértékű személyi jövedelemadó és 13%-os mértékű szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli [Szja tv. 8. § (1) bekezdés, szociális hozzájárulásról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (1) bekezdés].

Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 89 százalékát kell adóalapként figyelembe venni [Szja tv. 29. §]. Előző szabály alkalmazhatósága esetén például, ha az egyéb jövedelem 5.000.000 Ft, akkor a 5.000.000 Ft 89%-a után kell a magánszemélynek a 15%-os személyi jövedelemadót és a 13%-os szociális hozzájárulási adót bevallani és megfizetni.

Önálló tevékenységből származó jövedelem akkor keletkezne, ha kifejezetten egy tevékenység ellenértékeként kapna juttatást egy magánszemély.

Álláspontom szerint most már logikailag jól elkülöníthető a két jövedelemforma. Így megállapítható, hogy az 5.000.000 forintot nem egy tevékenységből eredő szolgáltatásért kapta az eladó. Az eladó jól kalkulált.

Szeretném tájékoztatni, hogy a blogbejegyzés szakmai véleménynek minősül.

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvényben új szakasz jelent meg a személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvényt érintően, miszerint:

5. § Az Szja tv. 60. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Házassági vagyonközösség fennállása alatt megszerzett ingatlan esetén az (1) bekezdés szerint meghatározott szerzési időpont mindkét házastársnál azonos, kivéve, ha házassági vagyonjogi szerződés ettől eltérően rendelkezik.”

Ez annyit jelent, hogy a házassági vagyonközösség fennállásának időszakában, az ingatlan megszerzésének időpontja mindkét fél esetében egyező, akkor is, ha a tulajdonjog a szerzéskor csak az egyik fél nevére került bejegyzésre. Vagyis, ha a másik fél tulajdonjoga hónapokkal vagy évekkel később kerül bejegyzésre a tulajdoni lapon, a megszerzés időpontja azonos.

Mindenképp pozitívumként kell értékelni a jogalkotó szándékát, mivel így a "másik fél" akár éveket is nyerhet. Miért is fontos ez? Tudjuk, hogy az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításánál nagy jelentősége van a tulajdonban tartás időszakának. Minél korábbi a szerzés időpontja annál kedvezőbb az adózás.

Szeretném tájékoztatni, hogy a blogbejegyzés szakmai véleménynek minősül. 

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítását követően, a kiemelt szövegrész beiktatásával, az alábbiak szerint módosult a törvény: 

2017. évi CL törvény 83. § [Az ingatlanügyi hatóság adatszolgáltatása]

(1) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését, illetve az ingatlan tulajdonjogának a futamidő végén tulajdonjog átszállását eredményező pénzügyi lízing alapján a pénzügyi lízingbeadás tényének bejegyzését követően haladéktalanul adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak az illetékkiszabáshoz szükséges, birtokában lévő adatokról, valamint ingatlanértékesítés esetén az ingatlan értékesítőjéről és az ingatlan szerződés szerinti értékéről, továbbá föld átruházása esetén a földértékesítés tényéről, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén az átruházó (átengedő), e jogot alapító, illetve megszüntető természetes személyről és e jog szerződés szerinti értékéről. Az ingatlanügyi hatóság az adózó személyi adatait tartalmazó megkeresésre tájékoztatja az adóhatóságot az adózó tulajdonát képező – nyilvántartásában szereplő – valamennyi ingatlan adatáról.

(2) a) az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti, az ingatlanról nyilvántartott valamennyi adatot (így különösen az ingatlan címét, helyrajzi számát és terület nagyságát),

(2) c) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett valamennyi jogot, ideértve azok jogosultjait, több jogosult esetén a jogosultak jogosultsági hányadát, a természetes személy jogosult esetén a jogosult azonosító adatait, lakcímét, jogi személy jogosult esetén székhelyét és értesítési címét,

Módosítás: 2021. évi CXLVI. törvény 110. § a)-c)
Hatályos: 2023.02.01-től

Egy házaspár férfi tagja a házasság időszakában vásárolt egy ingatlant, amit még a vásárlás évében értékesít. Ebben az esetben az ingatlan, tekintettel arra, hogy a házassági életközösség idejére házassági vagyonközösség jön létre, közös vagyonnak minősülhet. Bejegyezett tulajdonjog csak a férj nevén van. Felmerülhet a kérdés, hogy ilyen esetben hogyan oszlik meg a bevétel és költség az SZJA bevallás elkészítésekor?

- Kizárólag a férj az, aki bejegyzett tulajdonjoggal rendelkezve bevallja az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet, ő viselve az összes kötelezettséget?

- A férj és a feleség is SZJA bevallást készít, amiben a bevételt és a felmerült költségeket megosztják? Bár a feleségnek nincs bejegyzett tulajdonjoga.

- Ha lehetőség van megosztásra, mi alapján döntik el az arányt? Vagy esetleg fixen 50%-50%?

A teljesség igénye nélkül ezt a kérdéskört járjuk körbe.

Az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemről a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) rendelkezik.

Az Szja tv. 60. § (1) bekezdése szerint az ingatlan (ingatlanrész), továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog szerzési időpontjának az erről szóló szerződés szerinti időpontot kell tekinteni.

Az ingatlan értékesítésből származó adóköteles jövedelem megállapításához az Szja. tv. 62. § (1) bekezdése alapján az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni a magánszemélyt terhelő költségeket, melyek az alábbiak lehetnek:

a) megszerzésre fordított összeg és az azzal összefüggő kiadások,
b) az értéknövelő beruházások,
c) a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadások.

Amennyiben az értékesített, a házassági életközösség ideje alatt megszerzett ingatlan a szerzéskor csak az egyik házastárs nevére jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, és az nem tartozott a külön­vagyonához, akkor figyelemmel kell lenni a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) rendelkezéseire.

A Ptk. 4:37. § (1) bekezdése irányadó ebben az esetben, amely szerint a házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.

Fentiekre tekintettel tehát ilyen esetben az ingatlan-nyilvántartásban nem szereplő házastársnál a szerzési időpont és az ingatlan szerzési értéke a tulajdonosként bejegyzett házastárs szerzési időpontjával és a szerződésben szereplő vételár ½ részével egyezik meg.

Az Szja tv. 4. § (6) bekezdése alapján közös tulajdon esetén - a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában - az ingó vagyontárgy, az ingatlan átruházásából, bérbeadásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, végleges átengedéséből, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból, az értékpapír elidegenítéséből származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség, azzal, hogy a tulajdonostársak közössége esetén az említett tevékenységekből származó bevétellel szemben - e törvény szerint elismert - költség bármelyik tulajdonos nevére szóló bizonylat alapján elszámolható. Házassági vagyonközösség fennállása alatt - az előzőekben említetteket kivéve - ezen időszakban a felek tevékenységéből származó és minden más jövedelem után azt a magánszemélyt terheli adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, vagy aki a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.

Szeretném tájékoztatni, hogy a blogbejegyzés szakmai véleménynek minősül.