Bizonyos esetekben, a klasszikusnak mondható ingatlanértékesítés helyett cserével történik a tulajdonváltás.

Ez egy speciális helyzet. Ha az ingatlan értékesítése ingatlancsere útján jön létre, az ügyletet úgy kell tekinteni, mintha a szerződő felek két különálló adásvételi szerződést kötöttek volna. Egyszerre lesznek vevők és eladók. Ilyen esetben a bevétel a csereszerződésben feltüntetett összeg. Ha a szerződés nem tartalmaz az ingatlanra vonatkozó értéket, akkor, a bevétel összege megegyezik az illeték megállapításánál figyelembe vett értékkel.

Ha a csere egy részéhez értékkiegyenlítés is kapcsolódik, akkor az az összeg az azt megszerző magánszemély ingatlanértékesítésből származó bevétele lesz.

Például, ha az ingatlanok cseréje során az egyik "A" magánszemély a 35 millió forint értékű lakásáért egy kisebb, 25 millió forint értékű lakást  és 10 millió forintot kap, akkor az "A" magánszemélynek 35 millió, amíg a "B" magánszemélynek 25 millió forint ingatlanértékesítésből származó bevétele keletkezik.

Tehát a jövedelmet és adóját:

"A" magánszemély esetén 35 000 000 forintból (25 millió forint értékű csereingatlan+10 millió forint értékkiegyenlítés) kiindulva,
"B" magánszemély esetén 25 000 000 forintból (25 millió forint értékű csereingatlan) kiindulva kell megállapítani.

Tájékoztatom, hogy a tartalom szakmai véleménynek minősül.