AZ ÉRTÉKESÍTETT INGATLAN SZERZÉSÉNEK IDŐPONTJA

Az értékesített ingatlan szerzésének időpontja.18

Főszabály szerint a szerzési időpont az a nap, amikor a magánszemély az erről szóló érvényes szerződést, okiratot, bírósági határozatot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtotta.

Opciós szerződéssel megszerzett ingatlannál az ingatlan megszerzésének azt a napot kell tekinteni, amikor a vevő egyoldalú vételi jogot gyakorló nyilatkozatát az ingatlanügyi hatósághoz benyújtja.

Öröklés esetén a szerzés időpontja az a nap, amelyen az örökség megnyílik, azaz az örökhagyó halálának a napja.

A földrendezéssel vagy kisajátítással kapott csereingatlan szerzési időpontja az eredeti ingatlan szerzésidőpontjával azonos.

Az ingatlan-nyilvántartásba nem kötelezően bejegyzendő vagyoni értékű jog szerzésének időpontja az erről szóló szerződés megkötésének a napja.

Ha az ingatlanlízing futamidejének végén a vételi jog alapján a tulajdonjog magánszemélyre száll át, akkor a szerzés időpontja az ügyleti szerződés megkötésének időpontja.19

Az előzőektől eltérő szabály vonatkozik a földingatlanon felépített épület, épületrész megszerzésének az időpontjára.
- A 2007. december 31-éig, a földingatlan tulajdonjogának megszerzését követően felépített (meglévő épület helyett újjáépített, megosztott, leválasztott) épület, bővítéssel létesített épületrész szerzési időpontja a földterület tulajdonjogának a megszerzésével azonos időpont.
- A 2007. december 31-e után, a földingatlan tulajdonjogának megszerzését követően történt építés (újjáépítés, megosztás, leválasztás), bővítés20 szerzési időpontja a következő két módszer szerint meghatározható:

1.) Az első módszer szerint a szerzés időpontja az utolsó hivatalos használatbavétel, vagyis
- a használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat a jogerőre emelkedésének, valamint 2016. január 1-jétől
- a használatbavétel tudomásulvételének,
- vagy az egyszerű bejelentés alapján épített épületeknél a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának napja, ami után az ingatlanon már további építés, bővítés nem történt.
Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben az adókötelezettség megállapításánál figyelembe vehető szerzési időpont független attól, hogy a földterület, amire a ráépítés történt, vagy az ingatlan, amin további bővítés történt, mikor került a magánszemély tulajdonába.

2.) A másik módszer szerint a szerzési időpont a bevételnek a ráépítés, létesítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összegével arányos megosztásával választható, hogy
- a földterület (telek), valamint az ingatlan tulajdonjogának megszerzésekor, a 2008. január 1-je előtt meglévő, épített ingatlan bevételrészére nézve az általános szabály szerinti szerzési időponttal és
- a ráépítés, létesítés, alapterület-növelés – esetenként külön-külön – bevételrészére nézve a hivatalos használatbavétel időpontjával azonos.

Ha a tulajdonban tartás időszakában épített, bővített ingatlan hivatalos használatbavétellel nem rendelkezik, akkor a szerzés éve
- a hitelt érdemlően bizonyított, tényleges használatbavétel éve, vagy
- ha az nem állapítható meg, vagy az nem történt meg, akkor az átruházás éve.


18 Szja tv. 60. §.
19 Szja tv. 63. § (8) bekezdés a) pont.
20 Az épített ingatlan helyiségei hasznos alapterületének hat négyzetmétert meghaladó növelése.