Blog

Adózik-e a feleség a férj nevére bejegyzett ingatlan értékesítése után?

Egy házaspár férfi tagja a házasság időszakában vásárolt egy ingatlant, amit még a vásárlás évében értékesít. Ebben az esetben az ingatlan, tekintettel arra, hogy a házassági életközösség idejére házassági vagyonközösség jön létre, közös vagyonnak minősülhet. Bejegyezett tulajdonjog csak a férj nevén van. Felmerülhet a kérdés, hogy ilyen esetben hogyan oszlik meg a bevétel és költség az SZJA bevallás elkészítésekor?

- Kizárólag a férj az, aki bejegyzett tulajdonjoggal rendelkezve bevallja az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet, ő viselve az összes kötelezettséget?

- A férj és a feleség is SZJA bevallást készít, amiben a bevételt és a felmerült költségeket megosztják? Bár a feleségnek nincs bejegyzett tulajdonjoga.

- Ha lehetőség van megosztásra, mi alapján döntik el az arányt? Vagy esetleg fixen 50%-50%?

A teljesség igénye nélkül ezt a kérdéskört járjuk körbe.

Az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemről a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) rendelkezik.

Az Szja tv. 60. § (1) bekezdése szerint az ingatlan (ingatlanrész), továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog szerzési időpontjának az erről szóló szerződés szerinti időpontot kell tekinteni.

Az ingatlan értékesítésből származó adóköteles jövedelem megállapításához az Szja. tv. 62. § (1) bekezdése alapján az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni a magánszemélyt terhelő költségeket, melyek az alábbiak lehetnek:

a) megszerzésre fordított összeg és az azzal összefüggő kiadások,
b) az értéknövelő beruházások,
c) a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadások.

Amennyiben az értékesített, a házassági életközösség ideje alatt megszerzett ingatlan a szerzéskor csak az egyik házastárs nevére jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, és az nem tartozott a külön­vagyonához, akkor figyelemmel kell lenni a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) rendelkezéseire.

A Ptk. 4:37. § (1) bekezdése irányadó ebben az esetben, amely szerint a házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.

Fentiekre tekintettel tehát ilyen esetben az ingatlan-nyilvántartásban nem szereplő házastársnál a szerzési időpont és az ingatlan szerzési értéke a tulajdonosként bejegyzett házastárs szerzési időpontjával és a szerződésben szereplő vételár ½ részével egyezik meg.

Az Szja tv. 4. § (6) bekezdése alapján közös tulajdon esetén - a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában - az ingó vagyontárgy, az ingatlan átruházásából, bérbeadásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, végleges átengedéséből, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból, az értékpapír elidegenítéséből származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség, azzal, hogy a tulajdonostársak közössége esetén az említett tevékenységekből származó bevétellel szemben - e törvény szerint elismert - költség bármelyik tulajdonos nevére szóló bizonylat alapján elszámolható. Házassági vagyonközösség fennállása alatt - az előzőekben említetteket kivéve - ezen időszakban a felek tevékenységéből származó és minden más jövedelem után azt a magánszemélyt terheli adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, vagy aki a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.

Szeretném tájékoztatni, hogy a blogbejegyzés szakmai véleménynek minősül.