Előző blogbejegyzésben az ingatlanértékesítést eladói szempontok alapján vizsgáltuk meg, most nézzük, hogy miként alakul ez vevői oldalról.

Az ingatlan eladójának személyi jövedelemadót kell fizetnie, ha az eladott ingatlant ötnél kevesebb éve szerezte. Az ingatlan vevőjének pedig illetéket kell fizetnie.

1. Mennyi az illeték az ingatlanvásárlás után?

Az illetéket az ingatlan forgalmi értékéből kell kiszámítani. Az ingatlan forgalmi értékét az adóhatóság állapítja meg. (A forgalmi érték az az érték, amelyért az ingatlan általában eladható, ezért sok esetben megegyezik azzal a vételárral, amiben a felek megegyeztek és az adásvételi szerződésben szerepel.) Ennek az összegnek a 4%-a az illeték. Az egyenesági rokonok, házastársak közötti adásvétel illetékmentes.

2. Az ingatlannak a csak a fele lett az enyém, akkor az illeték is csak a fele lesz?

Igen. Ha egy ingatlannak egy bizonyos mértékű tulajdoni hányadát szerzi meg, az ingatlan forgalmi értékének is ekkora hányadát kell figyelembe venni az illeték kiszámításakor.

3. Ha az ingatlanon haszonélvezeti jog is van, akkor hogyan kell kiszámolni az illetéket?

Ha a vagyonszerzéssel egyidejűleg alapítanak haszonélvezeti jogot, illetve a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant adják el, a tulajdon megszerzőjének a haszonélvezeti jog értékével csökkentett forgalmi érték után kell csak illetéket fizetni.

4. Mikor van helyszíni szemle az illetékkiszabás során?

Az adóhatóságot illeti meg az a jog, hogy megállapítsa az illetékkiszabáshoz irányadó forgalmi értéket. Ehhez felhasználhatja a korábbi adásvételi szerződések adatait, az ingatlan energiatanúsítványában foglalt adatokat, a vevő nyilatkozatát és szükség esetén helyszíni szemlét is tarthat az ingatlanban.

5. Van-e olyan kedvezmény, hogy ha veszek egy lakást, az eladott lakásomat beszámítják és így kevesebb lesz az illeték?

Igen, ez az egyik leggyakrabban alkalmazott kedvezmény az illetékfizetés során az úgynevezett cserét pótló vétel kedvezménye. Ha lakást vesz és az ezt megelőző három vagy ezt követő egy éven belül másik lakását eladja, a forgalmi értékek különbözete után kell csak illetéket fizetni. Így ha kisebb értékű lakás eladása után nagyobb értékűt vesz, a különbözet után kell csak 4%-os illetéket fizetnie. Ha viszont kisebb értékű lakást vásárol, mint az értékesített lakásingatlana, egyáltalán nem kell illetéket fizetnie, az erre az esetre irányadó illetékmentesség miatt. A kedvezmény alkalmazásához a másik lakás eladását igazolni kell az adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon.

6. Építkezni szeretnék ezért telket vettünk. Ez illetékmentes?

A lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése azzal a feltétellel illetékmentes, ha Ön vállalja, hogy az illetékkiszabásra történő bemutatástól számított 4 éven belül lakóházat épít. Szükséges az is, hogy a felépített lakóházban a lakás hasznos alapterülete elérje a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség 10%-át. Erről nyilatkozni kell legkésőbb addig, amíg az illetékkiszabásról szóló fizetési meghagyás véglegessé nem válik. A nyilatkozattétel után az adóhatóság felfüggeszti az illetéket és ha 4 éven belül felépült a ház, véglegesen törli is azt. Ellenkező esetben az eredeti illetéket késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.

7. Milyen további kedvezményekkel lehet csökkenteni az illetékfizetést?

Az ingatlanvásárláshoz kapcsolódóan számos egyéb kedvezmény is igénybe vehető, amelyek révén csökkenthető a fizetési kötelezettség. A magánszemélyekre irányadó, leggyakrabban előforduló további kedvezmények:

első lakásszerzés esetén járó kedvezmény

új építésű lakás szerzése esetén járó kedvezmény

8. Be kell jelentenem a NAV-nál, hogy ingatlant vettem?

Ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését a földhivatalhoz kell bejelenteni az azt tartalmazó szerződés benyújtásával. Ezzel a bejelentéssel egyidejűleg benyújtandó ’B400-as adatlap szolgál arra, hogy a vevő nyilatkozzon adatairól, illetékmentességéről, illetékkedvezményről.

9. Meddig kell megfizetni az illetéket?

A földhivatal a határozatát megküldi a NAV-nak. A határozathoz csatolja az illetékkiszabáshoz szükséges iratokat. A fizetendő illetékről a NAV határozatot (fizetési meghagyást) hoz. Az adózónak legkésőbb a határozat kézbesítésétől számított 30. napig kell befizetni az illetéket.

10. Mit tegyek, ha nem tudom megfizetni az illetéket?

A NAV-nál kérelmezhető fizetési kedvezmény. Ez lehet részletfizetés vagy fizetési halasztás is.

Szeretném tájékoztatni, hogy a blogbejegyzés szakmai véleménynek minősül.